Az Exotic együttesről rossz véleményt még soha nem hallottam. Szerények, lelkesek, a siker kicsit el is bizonytalanította őket.
-Mindent megkaptatok, amit egy kezdő zenekar megkaphat: nagylemez, videoklipek. Befolyásos zenei szakemberek támogatnak benneteket és ez manapság nem kis dolog.
- Igen, ez így van és hazudnék, ha azt mondanám - feleli Tabár István, a zenekar vezetője -, hogy nem örülünk a sikernek. Ma már több mint száz levelet kapunk naponta, de a mindennapi életben ezt a népszerűséget még nem érezzük igazán. A régi sztárzenekarok tagjait egyenként is felismerték. Bennünket csak akkor, ha ketten vagy hárman megyünk az utcán, csak akkor mondják, hogy itt van az Exotic. Nemrég tettünk egy felajánlást, hogy öt középiskolában ingyen játszunk a szalagavató bálon. Nagyon sokan jelentkeztek, a televízióban nyilvános sorsoláson húztuk ki az iskolákat. Örülök, hogy akiknek nem kedvezett a szerencse, szintén szeretnének látni bennünket. A sorsolás után nagyon sok meghívást kaptunk, ezért az elmúlt hetekben rengeteget koncerteztünk.
-Ennek ellenére az a véleményed, hogy nagyobb is lehetne a népszerűségetek? A Nézz rám, tizedes bombasiker. Nem gondoltatok arra, hogy megnyerjétek szponzornak a honvédséget?
-A szilveszteri műsorban katonaruhában énekeltük ezt a dalt és az egyenruha is állandó kellékünk lett a színpadon, de nem akarunk úgy járni, mint a Z'Zi Labor, akik egészen az asszonykórushoz kötődtek. Hamarosan új slágert kell készítenünk, és majdnem biztos, hogy nem a katonaságról fog szólni.
-Ez a nóta szerintetek dicséri vagy szidja a katonaságot? És mi a véleményetek a kötelező sorkatonai szolgálatról?
- Mindannyian szolgáltunk a seregben. Szerintem félig ilyen, félig olyan. Értse mindenki úgy, ahogy akarja. Szívem szerint én is inkább az alternatív szolgálatot támogatom, de azt is tudom, hogy minden országnak szüksége van hadseregre. Mint a példánk is mutatja: a szolgálatot ki lehet bírni.
-Nevetek egy népszerű illatszerrel cseng össze. Miért nem keresitek fel a gyártó vállalatot, hogy támogasson benneteket?
- Sokszor jártunk a Caolánál, de mindig eredménytelenül távoztunk. Olyanokat támogatnak, akikből, szerintem, nem sok hasznuk van. Mi - a sikereink alapján - a feljövő ágban vagyunk. Ezért érthetetlen az elzárkózásuk. Ha már úgy hozta a sors, hogy nevünkkel egy ismert terméküket reklámozzuk, miért ne tudnánk néhány közös dolgot kitalálni? Bízzunk abban, hogy az Exotic név népszerű marad, és a Caolának is érdemes lesz egyszer tárgyalnia velünk.
- Mint rockzenészek, mire számítotok ebben az évben?
-A legnagyobb gondunk a lemezterjesztéssel van. Hiába érünk el nagy sikereket a koncerteken, a levelek többségében azt írják a rajongók, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudják megkapni a lemezünket. Az üzletek nem rendelnek, mert félnek, hogy nem fogy el, mi pedig azt hisszük, hogy nem kellünk a közönségnek. Szerintem ez a magyar rock és a lemezpiac 22-es csapdája. De nem nyugszunk bele. Szeretnénk, ha ez a korong aranylemez lenne. Ezenkívül már gyűjtjük a dalokat az új nagylemezre. Jó lenne stabilizálni a helyzetünket, akkor egy kicsit kifújhatjuk magunkat, hiszen az első amatőr sikerünk óta - azóta nyolc esztendő telt el - nem pihentünk egy percet sem. De ahogy keményedik a szakma, már előre látom, hogy ebből a tervből nem lesz semmi.
DÉVÉNYI TIBOR